A túlzott stressz igazoltan kihat az egészségi állapot alakulására: nemcsak a kardiovaszkuláris rendszer egészségét veszélyezteti, hanem az újabb kutatások szerint a mentális betegségek iránti hajlamot is erősítheti, szerepet játszhat az allergiás betegségek súlyosbodásában, sőt, az idős kori memóriaműködést és a tanulási képességeket is rontja. Ez utóbbi jelenség feltételezett magyarázata, hogy a stresszhatásra felszabaduló hírvivő anyagok – köztük a stresszhormonként ismert kortizol – károsíthatják az agyi neuronokat, elsősorban a memóriafunkciókért felelős hippocampus területén.
Stresszoldó hatásából kifolyólag a nevetés számos problémára gyógyír, és egy közelmúltbeli vizsgálat szerint az időskori memóriaromlásnak is hatásos ellenszere lehet. A Loma Linda University kutatói az Egyesült Államokban évente megrendezett Experimental Biology multidiszciplináris tudományos konferencián ismertették vizsgálati eredményeiket, amelyek a nevetés és az idős kori memóriaműködés kapcsolatát jelzik.
Résztvevők és módszerek
A tanulmány idősödő résztvevőinek rövid távú memóriáját egy 20 perces humoros videó megtekintése előtt és után vizsgálták, összevetve egy kontrollcsoporttal (átlagéletkor: 68,7 ± 5,5 év), akiknél a kétszeri memóriateszt között nem történt beavatkozás. A 30 fős experimentális csoport egyik felét egészséges, másik felét diabéteszes férfiak és nők alkották (átlagéletkoruk 69,9 ± 3,7 év, illetve 67,1 ± 3,8 év). A rövid távú memóriaműködést a Rey-féle auditoros verbális tanulási teszt (RAVLT, Rey Auditory Verbal Learning Test) segítségével mérték, a kortizolszint alakulását a nyálbeli koncentráció alapján követték.
Eredmények
Azok körében, akiket a rövid filmmel megnevettettek, a másodszori memóriateszt sokkal jobb eredményeket hozott, mint a kontrollcsoportban. A tanulási képesség pontszáma az egészséges idősek körében 38, a diabéteszesek csoportjában 33, a kontroll ágon 24 százalékkal javult. A késleltetett felidézés pontszáma az egyes csoportokban 44, 48, illetve 20 százalékkal nőtt, míg a vizuális felismerés pontszáma sorrendben 12,5, 17 és 8 százalékkal változott. A nyál kortizolszintje az experimentális csoportokban csökkent – a csökkenés mértéke az egészséges idősek körében megközelítette, a diabéteszes ágon elérte a statisztikai szignifikancia határértékét. Ezzel szemben a kontrollcsoportban nem mutatkozott változás a háromszori mérés során.
Következtetések
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az önfeledt nevetés tompítja a stresszhormonok károsító hatását. Ennek egyik eleme a kortizolszint mérhető csökkenése, de emellett még más tényezők is szerepet játszhatnak a folyamatban. A nevetés és a jókedv fokozza az endorfinok és a dopamin felszabadulását az agyszövetben, ami aktiválja a jutalmazási központot és örömérzetet kelt. Ezek az agyi neurokémiai változások felgyorsítják a figyelem összpontosításakor megfigyelhető gamma-hullámú idegi kisülések ritmusát, ami a kognitív képességek – köztük a rövid távú memória – javulásában is tükröződhet.
„Igaz tehát a mondás, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer, amely a memóriaműködést is javítani képes, ezáltal pedig az életminőségre is kihat” – összegzi megállapításaikat dr. Gurinder Singh Bains, a kutatócsoport vezetője. Meglátása szerint a fenti kutatási eredmények terápiás szempontból is hasznosnak bizonyulhatnak: humorral fűszerezve az idősek számára élvezetet nyújtó tevékenységeket, hozzájárulhatunk a kognitív hanyatlás lassulásához és az életminőség kedvezőbb alakulásához.
(Forrás: Newswise)
